Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban november 12-én került sor a Szegedi Kapu dombormű-galériájában Trogmayer Ottó (1934-2015.) emlékművének felavatására.
A Simor Márton szobrászművész készítette portrédombormű átadását Trogmayer Ottó “Dong, dong, dong doromb” című versének szavalata vezette be Kremper Attila előadásában. Az ünnepséget Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatójának köszöntőjével, tisztelgő konferencia követte, melyen Zombori István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott igazgatója, Tóth István történész, Pintér-Nagy Katalin és Törőcsik István régészek méltatták Trogmayer Ottó érdemeit. Turda Gábor a Nemzetközi Körkép Tanács létrehozásában játszott szerepét ismertette, Trogmayer Éva pedig személyes emlékeit osztotta meg nagyapjáról az egybegyűltekkel. A konferencia végén dr. Kiss Róbert, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatóhelyettese bemutatta a „Trogmayer Ottó emlékezete” c. kötet.
Dr. Trogmayer Ottó 1934. július 24-én Budapesten született, ifjúkorát Komáromban töltötte. Általános régészeti és ősrégészeti tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol 1957-ben államvizsgázott. A szegedi Móra Ferenc Múzeumba ötödéves korában, gyakorlatát töltő hallgatóként került – kevés kötődése volt korábban ahhoz a Dél-Alföldhöz és Szegedhez, amelynek oly sokat adott pályája során. 1970-től több mint negyedszázadon át igazgatóként irányította a szegedi múzeumot. A szegedi egyetemi régészképzés újjászervezésében is főszerepet vállalt, végül 1989-re sikerült elérnie az önálló Régészeti Tanszék újraalapítását is. Több évtizedes régészi pályafutását a bronzkor kutatójaként kezdte, de új alapokra helyezte a kárpát-medencei újkőkor kronológiáját, és nevéhez fűződik az első avar kori lakóház felismerése is. Talán legkedvesebb lelete a Gyálarét határában általa feltárt neolitikus idol, a Lúdvári Vénusz néven ismert anyaistennő-szobor volt. A szeri monostor romjainak 1970-től indult, általa vezetett feltárásai jelentették azt a kiindulási alapot, ami köré létrejöhetett az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, amelyért egész életében sokat munkálkodott. A második világháborúban súlyosan megrongált Feszty-körkép restaurálásával és ópusztaszeri újra felállításával járó szerteágazó és nehéz harcokat is magára vállalta, s a kezdetben szinte lehetetlennek tűnő vállalkozást végül siker koronázta.
Melegszívű, nyílt és barátságos személyisége közkedveltté tette, és ez sok lehetőséget adott arra, hogy a tudomány eredményeit eljuttassa a nagyközönséghez is. Ízes stílusú írásaival, könyveivel, rádiójegyzeteivel sokakkal ismertetett meg közérthető formában régészeti, művelődéstörténeti, néprajzi érdekességeket.
Munkásságát a magyar állam 1996-ban Széchenyi-díjjal, Szeged városa 2014-ben díszpolgári címmel ismerte el. Trogmayer Ottó 2015. májusában még részt vett az ópusztaszeri skanzenben az újjáépített Ányási kápolna avatóünnepségén. Néhány nappal később, május 28-án elhunyt. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark tisztelettel emlékszik egyik alapítójára, remélve, hogy mindazt, amit munkás élete során létrehozott, sikerül maradéktalanul átadni az utókornak. A Látogatóközpontban található Konferenciaterem mostantól, a Trogmayer Ottó terem nevet viseli.
