Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű.
A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (“a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról”). A VIII. törvénycikk rendelkezik “a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről”, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet – romantikus szóhasználattal élve – az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Az emlékmű alapkövét 1896. június 27-én rakták le, az avatására 1897. május 21-én került sor.
Az emlékmű Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása. A távolba tekintő vezért szablyával a kezében, ülő helyzetben láthatjuk. Azt a pillanatot örökítette meg a szobrász, amikor Árpád és a vezérek ezen a helyen sátrat verve, 34 napon keresztül az ország szokástörvényeit rendezték. Árpád itt magányosan, egyedül ülve a távolba tekint. Háta mögött Kelet, előtte Nyugat, tekintete pedig Dél-Nyugatra fordul, mintha a jövőbe nézne, az „Örök Város”, Róma felé.
A százéves szobrokat Buzár Károly faragta újra 1997-1998-ban. Árpád vezér eredeti szobra a Körkép épületében (Rotunda) látható, az “igazi” oroszlánok az emlékműhöz igyekvőket köszöntik az Árpád-tér bejáratánál.
