Szer Üzenete Díj

A Szobori búcsú és a díj

2007-ben, Árpád vezér halálának 1100. évfordulóján indítottuk el újra az Emlékpark történetéhez szorosan kapcsolódó ünnepet, a Szobori búcsút. (Ugyanebben az esztendőben volt az első búcsú 110. évfordulója.) Erre az alkalomra "Szer Üzenete" néven az Emlékpark díjat alapított.

Az eredeti gyűrű

Az kitüntetést évről évre, püspöki szentmise keretében, olyan magyar emberek kapják, akik életükkel, munkájukkal a magyarság egységén fáradoznak, ezáltal segítenek Ópusztaszer üzenetét mind több emberhez eljuttatni.

Szer Üzenete Díjban részesültek:

2007: Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök

2008: Böjte Csaba ferences szerzetes, Berecz András ének- és mesemondó

2009: Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, az Aranycsapat tagjai

2010: Dr. Trogmayer Ottó Széchenyi-díjas régész professzor, a szeri monostor épületegyüttesének feltárója, Szörényi Levente zeneszerző

2011 Csete György építész, Dr. Papp Lajos szívsebész professzor

2012 Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész, Levente Péter előadó, önképző társaslény

A díj egy, a monostor kerengőjéből előkerült pecsétgyűrű másolata. Az ezüst, íjas pecsétgyűrű, melynek szimbólumai az Emlékpark logójában is felfedezhetőek, tökéletesen jeleníti meg Ópusztaszer üzenetét: a pecsétgyűrűn ábrázolt ősi fegyverben rejlő erő egy magasabb rendű küzdelem jelképe. A felfelé mutató nyíl és a megfeszített íj belső feszültségi zónájában található kereszt és Nap-Hold ábrázolások a kereszténység és a nemzeti életösztön akaratát szervezik nemes egységbe.

A Szobori búcsú története

Az Emlékpark kiemelt, komoly történelmi hagyományokkal bíró rendezvénye a Szobori búcsú. Már maga a kifejezés is teljesen eredeti, benne van az ünnep lényege, üzenete: a Szobor Árpádot, a honszerző vezért, a búcsú - katolikus ünnepként - keresztény örökségünket jeleníti meg.

A millenniumi Árpád-emlékmű körül már 1897-től ünnepségeket tartottak – tisztelegve a honszerző vezérnek –, melyhez szentmise is kapcsolódott. Egy magát – összejöveteleik napjára és taglétszámukra utalva – „Szombatosok Huszonegyes Társaságá”-nak nevező csoportosulás elhatározta, hogy kimenvén az Árpád-szoborhoz, ünnepséget tartanak neves vendégek és szónokok meghívásával. Az augusztus 8-i eseménynek olyan nagy sikere volt, hogy hagyomány lett belőle. Mivel az első alkalom jól sikerült, ezért arról határoztak, hogy minden évben megtartják a gyűlést a Szobornál, amelyet idővel a környék lakossága „Szobori búcsú” névre keresztelt.

1902-ben új, szegedi székhelyű szervezet alakult Pusztaszeri Árpád Egyesület néven azzal a céllal, hogy ébren tartsa a honszerző iránti kegyeletet és hálát, valamint hogy az apátság romjain felépítsen egy monumentális templomot Árpád tiszteletére. Szűkös anyagi lehetőségeik miatt azonban a Szobori búcsúk megrendezésén túl csak egy rövid ásatásra futotta a fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907-ben.

Az első világháború alatt a rendezvények szüneteltek. Az 1920-as években az eredetileg augusztusban tartott ünnep szeptemberre, Kisboldogasszony napjára került át. 1936-ban a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal, akinek családja akkor már csaknem másfél százada birtokolta a területet. A szerződés 29,5 hold területet bocsátott haszonbérbe az egyesület rendelkezésére. Ezen a területen hozták létre a Nemzeti Árpád Ligetet. Cserkész- és leventetáborokat rendeztek, artézi kutat fúrtak Árpád kútja néven, 1938-ban a búcsún pedig székelykaput emeltek, de emlékmúzeumot is terveztek.

1945 után nem lehetett szó ünnepségekről. A Rákosi-rendszerben a terület elgazosodott, ekkor pusztult el a Szobor mellett álló monostortemplom északi falazatának utolsó maradványa is. Az enyhülést követően a területen – az egykori Árpád-ligetben – munkás-paraszt találkozókat szerveztek, majd a ’70-es évek végén arról döntöttek, hogy a kialakulóban lévő Nemzeti Emlékpark fő ünnepe augusztus 20. legyen, amely akkoriban elsősorban az 1949-benelfogadott alkotmány és az „új kenyér” ünnepét jelentette. A rendszerváltás után augusztus 20. ismét Szent István király ünnepe lett, ahogy 1083 óta mindig, miközben az Emlékpark eredeti üzenetének központi alakjai a honszerző vezér, Árpád és az ő emlékezetét éltető középkori monostor alapítói voltak.

2008-as a búcsún, melynek kiemelt vendégei voltak a székelyek, felszentelésre került az Emlékpark ünnepi bejárata, egy 1913-ban faragott, felújított székelykapu. A kapu – mely Böjte atya ajándéka a magyar nemzetnek - szimbolikus jelentéssel bír, és emlékeztet arra is, hogy 70 esztendeje hasonló bejárata volt az Árpád-ligetnek. Az Emlékpark célja, hogy ez a nemzeti önazonosságot és keresztény örökséget egyesítő ünnepi rendezvény – amely nekünk, mai magyaroknak az összetartozás, a hazaszeretet és a hűség napja lehet – váljék évről-évre visszatérően nemzettudatunk részévé.