Monostor

Szer Monostora

Szer mezőváros monostora

A monostor romjai a kilátóból

A monostor romjai a kilátóból

A 12. században épült a Bor-Kalán nemzetség monostora, mely az Alföld egykor leggazdagabb, legnagyobb szerzetesi intézménye volt. A millenniumi Árpád-emlékmű mellett található középkori monostor templomát 1970 és 1976 között tárták fel, s a bencés monostor lakóinak mindennapjaira fényt derítő ásatások napjainkban is folynak.

Pallavicini Ede festménye, 1832

Pallavicini Ede festménye, 1832

A középkor folyamán a térségnek igazi rangot a – valószínűleg – bencés monostor és templom adott, melynek legkorábbi elődje körül, a Tisza magas partján már a XI. században település virágzott. Minthogy királyi út mentén feküdt – mely a Balkánról Szegeden át Budára vezetett – erős gazdasággal bírhatott. Szer a XV. századra vámszedési és vásártartási joggal rendelkező, központi mezőváros lett. A törökök 1526-os átvonulását még átvészelte a település, ám a tizenötéves háború megpecsételte sorsát. A lakosság elmenekült, a törökök helyőrséget telepítettek a monostor maradványaiba. A XVI-XVII. század fordulójától már Puszta Szerként emlegették a területet. 1832-ben még biztosan állt a templom nyugati homlokzata és északi falmaradványa, amiről Pallavicini Ede festménye tanúskodik. A 19. század elején Katona József még egy zömök román kori tornyot is látott a lerombolt monostorból, „de mivel abba zsiványok és útonállók fészkelték magokat, és e temérdek síkságon, mintegy messze látó Hegy gyanánt szolgált, az emberi bátorságra való ügyelés a tornyot lerántatta.”

Oszlopszobor-másolatok a Ny-i bejáratnál

Oszlopszobor-másolatok a Ny-i bejáratnál

Az 1233-as beregi egyezmény az első hiteles írott forrásunk, amely az Ond vezértől származó Bor-Kalán nemzetség jelentős monostorát is megemlíti. Mivel a XII-XIII. század fordulóján élt e nemzetség talán legkiemelkedőbb alakja, Kalán pécsi püspök, aki III. Béla esztergomi udvarában a királyi kancellária vezetője és a kancellária megszervezője volt 1181 és 1183 között, ezért feltételezhető, hogy a XII. századi monostor jelentős építészeti változásai is neki köszönhetőek. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a néhány, megmaradt faragványon felismerhető a királyi udvar építőmestereinek keze nyoma. Elképzelhető, hogy Kalán Párizsban tanult, ugyanis tudományosan képzett férfi volt. Diplomáciai feladatokat is ellátott, amiért a pápa érseki palliummal tüntette ki, amely kizárólag személyének szólt. 1186-ban került a pécsi püspökség élére, 1193-tól pedig Béla király Dalmácia és Horvátország kormányzójává nevezte ki őt. 1204-ben esztergomi érsekké választották, de ezt a hivatalt csak egy évig töltötte be. 1205. augusztus 1-je után már újra Pécsett találjuk, amit egy 1205-ben kelt királyi oklevél bizonyít, ahol a méltóságnévsor Kalánt már csak pécsi püspökként említi. 1214-ben fogadalmat tett ugyan keresztes had vezetésére, de valószínűleg idős kora miatt – ekkorra már a hatvanadik évét is betöltötte – nem teljesíthette azt. Püspökségében 1218 végén bekövetkezett haláláig maradt. Anonymus, aki a boldogemlékű Béla király jegyzője, közvetlen kapcsolatot tarthatott fenn a pécsi püspökkel. Így válik érthetővé az is, hogy az általa írt Gesta Hungarorum 40. fejezetében kiemelt szerepet kapott (Puszta)Szer.

A monostor madártávlatból

A monostor madártávlatból

1882-ben Göndöcs Benedek címzetes pusztaszeri apát felkérte kora legnevesebb régészét, Rómer Flóris bencés szerzetest, hogy az akkor még hét méter magasra emelkedő romok területén folytasson ásatást. Ennek eredményeit már 1883-ban kiadta Pusztaszer és az évezredes ünnepély címmel. Az 1970 és 1976 között, Trogmayer Ottó vezetésével végzett kutatások idején a monostor felszíni maradványai az 50-es évek tudatos pusztításai miatt már nem voltak láthatók. A régészeti ásatások nyomán azonban feltárult a monostor több periódusban megépített temploma, amely leginkább a Borsod megyében található boldvai templomhoz hasonlíthatott. Az első templom egyhajós volt, kőből készült, melyet később homlokzati toronnyal és sekrestyével bővítettek. A XI. század végén a szeri egyházat csaknem kétszeresére bővítették, valószínűleg az itt megtelepedő bencés szerzeteseknek köszönhetően. A templomnak ekkor nyugati szentélye is volt, amilyet Magyarországon eddig csak Pannonhalmán tártak fel. A kerek, pillérszerű emelvény a templom közepén az egykori keresztelőmedence alapja lehetett. Később, Kalán püspök idejében a templom háromhajós bazilikává bővült, amelyet freskókkal díszítettek és márványpadozattal láttak el. Ekkor újjáépült a szerzetesi kerengő is: U-alakja zárt, belső udvart fogott körül. Ez az időszak a monostor fénykora. A tatárjárás után a monostor megújult, de épületei szerényebbek lettek, a védőfalat pedig mély árok övezte. A monostortól délre húzódó sávban feltárt mezőváros leletei azt igazolják, hogy a település a XVI. század végéig lakott volt.

Régészeti feltárások

A monostor régészeti feltárása napjainkban

 

A monostor gazdasági udvarának feltárása ma is folyik

A monostor gazdasági udvarának feltárása ma is folyik

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szíve, történetileg legrégebbi része az Árpád-emlékmű szomszédságában elhelyezkedő középkori monostor, melynek ma már csak a romjait találjuk nemzeti emlékhelyünkön. 1970 óta folynak a feltárási munkálatok és a látogatók ma is megtekinthetik, hogyan dolgoznak a régészek. Talán kijelenthetjük, hogy az Emlékpark legfontosabb területéről van szó, hiszen ez a hely hitelesíti, szentesíti az Anonymus által leírtakat.
Vályi Katalin több mint 30 esztendeje vezeti a szeri monostor kiterjedt gazdasági udvarának feltárási munkálatait. Jelenleg a gazdasági épületegyüttes keleti szárnyának a kiásásán dolgozik, a kezdetektől ugyanazokkal az emberekkel. Néhány régészhallgató, illetve fiatal régész segíti a munkáját. A monostor egykori gazdasági udvarának a közepén állva osztja meg érdekes felfedezéseit, beszél a szerzetesi intézmény múltjáról. Kissé keserű szájízzel mondja, hogy úgy van a régészettel is, mint a focival: kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci… Amíg az 1980-as években 7-8 hónapot tudtak dolgozni, ma már annak is örülnek, ha 2-3 hónapra elegendő pénzhez hozzájutnak, leginkább pályázat révén.
A szeri monostortemplom területén már a 19. század végén ásatásokat végzett Rómer Flóris bencés szerzetes, korának legjelesebb régésze. A romok akkor még hét méter magasra emelkedtek. Az 1950-es években teljesen eltűntek a monostor felszíni maradványai. 1970-1976 között Trogmayer Ottó vezetésével sikerült a templomot teljes egészében feltárni, és megállapítani annak építési periódusait. Kiderült: az első, 10. század végén épült kicsi falusi templomot többször átépítették, bővítették, míg III. Béla királyunk idején a magukat Ond vezértől származtató Bor-Kalán nemzetség fényűző, háromhajós bazilikája lett. A templom feltárási munkálataiban hallgatóként maga Vályi Katalin is részt vett.

A 12. század közepén elkezdődött nagy templomépítés idején indult meg a gazdasági udvaron is az építkezés. Ezzel kapcsolatban az ásatások több érdekes dologra is fényt derítettek. A régész elmondta például, hogy a feltárások folytán az épületegyüttes súlyponti részeinek területén nagy mennyiségben kerültek elő vörös márvány kőfaragványok. Bizonyosra vehető, hogy nem a templom területéről szóródtak ide, vagyis az épületek márvánnyal gazdagon díszítettek voltak. A lovaknak pedig nem nagy szükségük van a márványra, tehát inkább feltételezhető, hogy a templom kegyurainak, a Bor-Kalán nemzetség tagjainak a nemesi udvarháza állhatott itt. Egyedülálló dologként azt is megemlítette, hogy a gazdasági épületegyüttes déli bejárata egy szögletes és kerek kaputorony volt. Ilyen külső csigalépcsős kaputorony ebben az időszakban a Kárpát-medencében itt van egyedül.

A nemzetség leggazdagabb leszármazottja volt Kalán pécsi püspök, aki az 1180-as években III. Béla kancelláriájának a vezetője volt, és tulajdonképpen a szeri eseményekről beszámoló Anonymus "főnöke" is. (Ezért tartják sokan pusztán kitalációnak a Névtelen Jegyző sorait, amellyel igazolni akarta a család ezen ősi szerzeményét.) Az ő ideje alatt vált igazán fényűzővé, gazdagon díszítetté a monostor temploma (10 cm vastag vörös márvány padozat, francia mesterek alkotta oszlopszobrok stb.) és ekkor építik meg a kolostor lakóépülettömbjét, amit összekötnek a templom mellett álló épületegyüttessel. Valószínűleg ettől az időszaktól kezdve működik gazdasági épületként a korábbi nemesi udvarház. Ez volt a monostor fénykora, melynek udvarán egy 9 méter mély kutat is találtak, amelyet teljesen átiszapoltak. Félelmetes leletanyag került elő: halak, csigák, kagylók, moszatok, festett tojáshéj… Tőle nem messze volt a harangöntő műhely, ahol az építkezések befejezésével 2 harangot öntöttek. Amikor a monostor már a – valószínűleg - bencés szerzeteseket szolgálta ki, tőle 800 méterre megépül Szer plébániatemploma a falu lakóinak. (A nagyszabású építkezések miatt Szert egyébként egy kissé déli és nyugati irányba „eltolták”, vagyis a skanzen alatt és a domb túloldalán mindenhol ott van a mezőváros, a föld alatt.) A településre igen jó hatással volt a monostor. Mintakerteket működtettek, tanították gazdálkodni az embereket, a közelben pedig a „Barátok fokja” földrajzi helynév is utal rá, hogy a fokgazdálkodás (ártéri gazdálkodás) magas szintjét űzték.

Lófej 13. századi gödörben

Lófej 13. századi gödörben

A tatárjárás során a templomot és az épületeket felgyújtották, lerombolták, ahogyan a vastag égett rétegek is jelzik. A pusztítás után néhány évtizeddel újjáépítések kezdődtek, és akár az is elképzelhető, hogy más szerzetesi közösség jött ide. Az elpusztított gazdasági épületek helyére – fele méretben – újak épülnek, ún. Fachwerk-technikával. Ennek lényege, hogy először az épületek favázát építik meg, majd később töltik ki azt valamilyen módon. Itt valószínűleg agyaggal történt ez, ám a favázas szerkezet miatt többször is leégett az épületegyüttes. Háromszor is arrébb helyezték, rengeteg alapozási árkot találtak. Északi bejáratához egy kocsiút is vezetett, amit a preparált szekérnyomok bizonyítanak. Az udvar közepén pedig jégvermet találtak. Ezt az időszakot nevezi Vályi Katalin "fakolostornak". Régi fényét a monostor ezután már soha nem nyerte vissza. Különleges dolog, hogy ilyen Fachwerkes szerkezetű kolostor régészeti feltárásból egyáltalán nem ismert. (Közeli párhuzamai lehetnek Szegeden az alsóvárosi templom kolostorának egyes részei, amelyek ezzel a technikával épültek.) Ez az állapot tartott a 15. századig, ám közben a szerzetesek elhagyták a monostort: 1388 után semmilyen írott forrást nem találtak a szerzetesek ittlétéről, egyébként is általános tendencia volt a korban a monostorok elnéptelenedése. A területen újra megjelennek a mezőváros lakóépületei, a legmagasabb rétegekben már ezeket találjuk meg. Ezek a háromosztatú házak már igen hasonlítanak a skanzen épületeire. A 16. század végi török pusztítás aztán végleg megpecsételi a monostor és a mezőváros sorsát.

A leletanyag legnagyobb részét állatcsontok és cserepek képezik, ritkábban akadnak fémleletekre, késekre, sarlókra, még ritkább az üveg, de legritkább a pénz. Szerencsére azért negyvenegynéhány pénzérmére is bukkantak, ami a kormeghatározásban nagyon nagy segítség.

A régészeti feltárásokból még a keleti szárny van hátra, melyhez jó esetben 2-3 év szükséges. Vályi Katalin feltevése szerint a monostornak saját kikötője is lehetett, amelyet ha sikerülne rekonstruálni, valódi turisztikai látványosság, érdekesség lehetne. Az is nagyon valószínűnek látszik, hogy a gazdasági udvarnak további mellékudvara, esetleg épületei lehetnek nyugati irányban, melyről egy falszakasz árulkodik. Tehát van még munka bőven, és szerencsés lenne helyreállítani a monostort körbevevő hármas árokrendszert is a jövőben.

A kútból rák ollója is előkerült

A kútból rák ollója is előkerült

Szer Öröksége

Emlékmű a monostor romjai között

2008. október 3-án hiánypótló alkotással gazdagodott a romkert. Az egykor nagyhírű monostor romjai új tartalmat nyertek. Ezen a napon „Szer Öröksége” néven Mátyássy László szobrászművész emlékművét avatták fel a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – a királyi kancellária és ezzel együtt a hitelesítési eljárás mai örököseinek – támogatásával. Az alkotás a monostornak, a középkori latin írásbeliségnek, történetírásnak és az itt eltemetetteknek kíván méltó emléket állítani.

"Szer Öröksége" a monostor romjai között

A ’70-es években, amikor a régészek megtalálták a középkori monostor romjait, a templom körüli temetőből feltártak 961 sírt. Ezekből értékes leletek kerültek elő, sok-sok apróság, Szer valódi örökségei. Ennek az örökségnek a része a P-nek mondott mester, Anonymus és műve, a Gesta Hunga(ro)rum, amelynek 40. fejezetében ez áll:

De victoria Arpad ducis
Dux vero Arpad et sui milites adepta victoria hinc egressi venerunt usque ad stagnum, quod dicitur curtueltou, et manserunt ibi iuxta silvam gemelsen XXXIIII-or diebus. Et in illo loco dux et sui nobiles ordinaverunt omnes consuetudinarias leges regni, et ommnia iura eius qualiter servirent duci et primatibus suis, vel qualiter indicium facerent pro quolibet crimine commisso. Ibi etiam dux condonauit suis nobilibus secum venientibus diversa loca cum omnibus habitatoribus suis. Et locum illum ubi hec omnia fuerunt ordinata, hungarii secundum suum idioma nominaverunt Scerii, eo quod ibi ordinatum fuit totum negotium regni. Et dux locum illum dedit Oundunec patri Ete, a Thyscia usque ad stagnum Botua, et a curtueltou usque ad sabulum olpar. Postea vero transactis quibusdam temporibus Ethe filius Oundu congregata multitudine sclauorum fecit inter castrum olpar et portum beuldu edificari castrum fortissimum de terra, quod nominaverunt sclavi secundum ydioma suum surungrad, id est nigrum castrum.

Árpád vezér győzelméről
A diadal után Árpád vezér és vitézei innen továbbvonulva addig a mocsárig mentek, melyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Majd a vezér azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bőd-rév között igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek.

"Szer Öröksége"-emlékmű

Valószínűleg a Bor-nemzetség címere volt az ágaskodó oroszlán, mely az emlékművön látható, továbbá Csongrád megye címerében is megtalálható. Az övveret az ásatások nyomán került elő, s a nemzetség egy jeles tagjáé lehetett. Megtekinthető a Szer monostora és települése c. kiállításunkon csakúgy, mint az a három XIII. századi pecsétgyűrű, melyek szintén az emlékművet díszítik.

Szer Hangja

Harang a monostorban

1993-ban a monostor gazdasági udvarán Árpád-kori harangöntő gödröt és körülötte az öntéshez szükséges fém olvasztásához használt kemencéket tárt fel Vályi Katalin. Hazánkban eddig csak Feldebrőn és Esztergom mellett, Kovácsiban került elő hasonló korú bronzöntő műhely, de ezek a szerinél rosszabb állapotban maradtak fenn. Az öntőgödörben megtalálták az agyag öntőforma darabjait, amelyek közül a köpeny fémmel érintkező legbelső részét sikerült összeállítani. Ezáltal méreteiben és külső megjelenésében is ismertté vált az egykori harang.

Rekonstruált öntőforma

Rekonstruált öntőforma

Az öntőformát az MTA Régészeti Intézetében M. Glattfelder Lúcia rekonstruálta. Ez alapján a harangot 1997-ben Makk József kohómérnök és Máthé István szobrászművészek újraöntötték, azonban a Szent Gellért tiszteletére szentelt harang – valószínűleg kivitelezési hiba miatt – néma maradt.

Az eredeti minta restaurált köpenye és az Árpád-kori harang újraöntött mása

2007-ben ünnepeltük Árpád vezér halálának 1100., illetve a nándorfehérvári győzelem 551. évfordulóját. Ebből az alkalomból július 22-én, felelevenítve Fehéregyház emlékét, ahol Árpád vezér sírja volt, Dr. Beer Miklós, váci megyés püspök ünnepi szentmise keretében szentelte fel „Szer Hangját” Magna Domina Hungarorum, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az új harang Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök nagylelkű adományából, a székelyudvarhelyi Lázár Imre műhelyében készült. Tíz év után az újraöntött harang végre megszólalt.

Az újraöntött harangot a monostorkertben álló fa haranglábban láthatták és halhatták eddig a látogatók, 2017-ben a monostorrekonstrukciós munkák keretében új helyen, a monostortemplom egykori tornya mellett lesz kiállítva, közel ahhoz a helyhez ahol elődje is függött egykoron.

Szer Üzenete-díj

A Szobori búcsú és a díj

2007-ben, Árpád vezér halálának 1100. évfordulóján indítottuk el újra az Emlékpark történetéhez szorosan kapcsolódó ünnepet, a Szobori búcsút. (Ugyanebben az esztendőben volt az első búcsú 110. évfordulója.) Erre az alkalomra "Szer Üzenete" néven az Emlékpark díjat alapított.

Az eredeti gyűrű

Az eredeti gyűrű

Az kitüntetést évről évre, püspöki szentmise keretében, olyan magyar emberek kapják, akik életükkel, munkájukkal a magyarság egységén fáradoznak, ezáltal segítenek Ópusztaszer üzenetét mind több emberhez eljuttatni.

Szer Üzenete-díjban részesültek: 2007: Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök 2008: Böjte Csaba ferences szerzetes, Berecz András ének- és mesemondó 2009: Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, az Aranycsapat tagjai 2010: Dr. Trogmayer Ottó Széchenyi-díjas régész professzor, a szeri monostor épületegyüttesének feltárója, Szörényi Levente zeneszerző 2011: Csete György építész, Dr. Papp Lajos szívsebész professzor 2012: Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész, Levente Péter előadó, önképző társaslény 2013: Mádl Dalma jószolgálati nagykövet és Karácsony Sándor pedagógus, filozófiai író (posztumusz) 2014: Balczó András, a Nemzet Sportolója, olimpikon 2015: Prof. Dr. Juhász Antal néprajzkutató, Fekete István író (posztumusz) 2016: Novotny Zoltán Táncsics Mihály-díjas újságíró

A díj egy, a monostor kerengőjéből előkerült pecsétgyűrű másolata. Az ezüst, íjas pecsétgyűrű, melynek szimbólumai az Emlékpark logójában is felfedezhetőek, tökéletesen jeleníti meg Ópusztaszer üzenetét: a pecsétgyűrűn ábrázolt ősi fegyverben rejlő erő egy magasabb rendű küzdelem jelképe. A felfelé mutató nyíl és a megfeszített íj belső feszültségi zónájában található kereszt és Nap-Hold ábrázolások a kereszténység és a nemzeti életösztön akaratát szervezik nemes egységbe.

A Szobori búcsú története

Az Emlékpark kiemelt, komoly történelmi hagyományokkal bíró rendezvénye a Szobori búcsú. Már maga a kifejezés is teljesen eredeti, benne van az ünnep lényege, üzenete: a Szobor Árpádot, a honszerző vezért, a búcsú - katolikus ünnepként - keresztény örökségünket jeleníti meg.

A millenniumi Árpád-emlékmű körül már 1897-től ünnepségeket tartottak – tisztelegve a honszerző vezérnek –, melyhez szentmise is kapcsolódott. Egy magát – összejöveteleik napjára és taglétszámukra utalva – „Szombatosok Huszonegyes Társaságá”-nak nevező csoportosulás elhatározta, hogy kimenvén az Árpád-szoborhoz, ünnepséget tartanak neves vendégek és szónokok meghívásával. Az augusztus 8-i eseménynek olyan nagy sikere volt, hogy hagyomány lett belőle. Mivel az első alkalom jól sikerült, ezért arról határoztak, hogy minden évben megtartják a gyűlést a Szobornál, amelyet idővel a környék lakossága „Szobori búcsú” névre keresztelt.

1902-ben új, szegedi székhelyű szervezet alakult Pusztaszeri Árpád Egyesület néven azzal a céllal, hogy ébren tartsa a honszerző iránti kegyeletet és hálát, valamint hogy az apátság romjain felépítsen egy monumentális templomot Árpád tiszteletére. Szűkös anyagi lehetőségeik miatt azonban a Szobori búcsúk megrendezésén túl csak egy rövid ásatásra futotta a fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907-ben.

Az első világháború alatt a rendezvények szüneteltek. Az 1920-as években az eredetileg augusztusban tartott ünnep szeptemberre, Kisboldogasszony napjára került át. 1936-ban a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal, akinek családja akkor már csaknem másfél százada birtokolta a területet. A szerződés 29,5 hold területet bocsátott haszonbérbe az egyesület rendelkezésére. Ezen a területen hozták létre a Nemzeti Árpád Ligetet. Cserkész- és leventetáborokat rendeztek, artézi kutat fúrtak Árpád kútja néven, 1938-ban a búcsún pedig székelykaput emeltek, de emlékmúzeumot is terveztek. 1945 után nem lehetett szó ünnepségekről. A Rákosi-rendszerben a terület elgazosodott, ekkor pusztult el a Szobor mellett álló monostortemplom északi falazatának utolsó maradványa is. Az enyhülést követően a területen – az egykori Árpád-ligetben – munkás-paraszt találkozókat szerveztek, majd a ’70-es évek végén arról döntöttek, hogy a kialakulóban lévő Nemzeti Emlékpark fő ünnepe augusztus 20. legyen, amely akkoriban elsősorban az 1949-benelfogadott alkotmány és az „új kenyér” ünnepét jelentette. A rendszerváltás után augusztus 20. ismét Szent István király ünnepe lett, ahogy 1083 óta mindig, miközben az Emlékpark eredeti üzenetének központi alakjai a honszerző vezér, Árpád és az ő emlékezetét éltető középkori monostor alapítói voltak.

2008-as a búcsún, melynek kiemelt vendégei voltak a székelyek, felszentelésre került az Emlékpark ünnepi bejárata, egy 1913-ban faragott, felújított székelykapu. A kapu – mely Böjte atya ajándéka a magyar nemzetnek - szimbolikus jelentéssel bír, és emlékeztet arra is, hogy 70 esztendeje hasonló bejárata volt az Árpád-ligetnek. Az Emlékpark célja, hogy ez a nemzeti önazonosságot és keresztény örökséget egyesítő ünnepi rendezvény – amely nekünk, mai magyaroknak az összetartozás, a hazaszeretet és a hűség napja lehet – váljék évről-évre visszatérően nemzettudatunk részévé.

Kapcsolódó dokumentumok

Szer_uzenete1.pdf Szer_uzenete2.pdf Szer_uzenete3.pdf Szer_uzenete4.pdf Szer_uzenete5.pdf Szer_uzenete6.pdf Szer_uzenete7.pdf Szer_uzenete8.pdf Szer_uzenete9.pdf Szer_uzenete10.pdf Szer_uzenete11.pdf Szer_uzenete12.pdf Szer_uzenete13.pdf Szer_uzenete14.pdf Szer_uzenete15.pdf

Kapcsolódó cikkek

Szer Üzenete Díj 2011
Szer Üzenete Díj 2012

Kiválóságokat díjaztunk

Nemeskürty István és Levente Péter díjazottjaink között

Döbrentey Ildikó és Levente Péter

Döbrentey Ildikó és Levente Péter

Kiemelt ünnepünkön, a Szobori búcsún az idei esztendőben Nemeskürty Istvánt és Levente Pétert tüntettük ki a Szer Üzenete-díjjal.

Hatodik alkalommal ünnepeltünk a 115 éves búcsú újjáéledése óta, a "szobor", vagyis az Árpád-emlékmű mellett, a középkori monostor romjai között tartott szentmisén. Ezen a napon 2008 óta minden évben hagyományosan kitárjuk az ünnepi bejáratot, a székely kaput, így várjuk a zarándokokat, akik ingyenesen léphetnek be az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba. Nagy öröm, hogy idén is érkeztek a búcsúra határainkon kívül élő csoportok, többek között Szatmárnémetiből és a Felvidékről.

10.00 órától már gyülekeztek a bejárat közelében a fogatok és a lovas kocsik. Idén összesen 24 különböző fogat érkezett a környékről. A 11.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisére látogatóink akár ezeken is érkezhettek, a kocsisok szívesen látták őket különleges járműveiken. Egy zenés, ünnepi felvonulást követően a cél a szentmise helyszíne, a monostor volt.

A búcsús menet a monostorhoz vonul

A búcsús menet a monostorhoz vonul

Kisboldogasszony napján, azaz Szűz Mária születésnapján az ünnepi misét az Emlékpark első kitüntetettje, Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök celebrálta. Elfogadta meghívásunkat több egyházi személy is: Kondé Lajos, a szegedi dóm plébánosa, Antal Imre ópusztaszeri plébános és káplánja, Puskás Antal és Vörös Bulcsú pálos testvérek, valamint Soós János esperes Forráskútról. A szentmise zenei szolgálatatát - a búcsú hírét hallva - már előzetesen felajánlotta a Schola Mariana egyházi kórus, akik Szatmárnémetiből érkeztek, hogy az ünnep fényét szívet-lelket melengető énekeikkel emeljék.

Szentbeszédében a Püsök Atya Máriát és a szentek példamutató életét állította a középpontba. Elmondta, hogy sokan - tévesen - azt gondolják, a szentek életét mindvégig csodás jelenségek kísérik, pedig az igazi szenteknek sok-sok nehézséggel kell megküzdeniük, mégis a bűn helyett a szeretetet választják. Ez adja igazi nagyságukat. Valódi példaképek híján ma még inkább érdemes a szentekről és Máriáról beszélni, akik megmutatják, bebizonyítják: ha együttműködünk az isteni szeretettel, még egy romlott világban sem szükségszerű besározódnunk.

szobori_2012_ilyenvolt5_0-700 A szentáldozás után került sor a Szer Üzenete-díjak átadására. A díjat évről évre olyan keresztény, magyar emberek kapják, akik áldozatos, példamutató életükkel segítik elő Szer üzenetének - Isten- és hazaszeretet, megmaradás, hűség - terjesztését. Az ünnepi díjátadás felemelő pillanataihoz Fábri Géza kobzos, Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes és Kátai Zoltán énekmondó különleges, közösen előadott dalaikkal járultak hozzá.
Levente Péter átveszi a díjat Kertész Pétertől

Levente Péter átveszi a díjat Kertész Pétertől

Idén Nemeskürty István és Levente Péter kapta az elismerést, amit a monostorásatások során előkerült ezüst, íjas pecsétgyűrű-másolat és egy díszoklevél testesít meg. Nemeskürty tanár úr betegsége miatt távollétében otthonában veszi át a díjat, Levente Péternek az Emlékpark igazgatója, Kertész Péter adta át a laudációk után. Péter bátyó, aki feleségével, Döbrentey Ildikóval vett részt az ünnepi szentmisén, meghatottan köszönte meg az elismerést az Úristennek és a jelenlévőknek.
Fogatok ünnepi felvonulása

Fogatok ünnepi felvonulása

Szer_uzenete8_0-1.pdf Szer_uzenete9_0-1.pdf A Szobori búcsú napján egész napos programokkal vártuk a látogatókat. Délután a megjelent fogatokkal lehetett séta kocsikázni, a gyermekeket népi játékfesztivál várta a skanzenben, ahol léleképítő koncertet adott históriás énekekből Kátai Zoltán. A terelő karámban hagyományos terelési bemutatót tartott Tari József segítőivel, melynek során magyar terelő pásztorkutyák mutatták meg született tehetségüket az érdeklődőknek. Különleges látvány volt, amikor a megjelent fogatok a délután során még egyszer együttesen felvonultak, de ekkor már virágokkal feldíszítve: egy igazi lakodalmas felvonulásnak lehettek részesei vendégeink!
Szer Üzenete Díj 2013

Mádl Dalma és Karácsony Sándor 2013 díjazottjai

A Kisboldogasszony napján tartott Szobori búcsún idén is ketten kapták meg az Emlékpark Szer Üzenete-díját. Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete, Mádl Ferenc államfő özvegye személyesen vette át az ezüst pecsétgyűrűt, Karácsony Sándor posztumusz díját a kiváló pedagógus, író rokonainak adta át Kertész Péter ügyvezető.

Harmincnál is több fogattal, hintóval, lovas kocsival, pónifogattal érkeztek az ünnepre a környékbeliek, akik a régi búcsúk hangulatát idézték fel az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Az alkalomból megnyílt a székelykapu is, és egész nap ingyenes programokkal vártuk a látogatókat.

A szeri monostor romjai között tartott püspöki szentmisén évről évre Árpád vezérről és az ő emlékezetét éltető középkori monostor alapítóiról emlékezünk meg. A 116 éves hagyományokkal bíró Szobori búcsú 2007-ben éledt újjá, azóta minden évben ketten kapják meg a Szer Üzenete-díjat a szentmise keretei között. Dr. Kiss-Rigó László megyéspüspök prédikációjában a józan ész és az erkölcsös élet fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a ma emberének is ismernie kell gyökereit, az eléje táruló lehetőségeket, és tisztában kell lennie azzal, hogy céljainak eléréséhez nem mások kárán át vezet az út. A befejező áldás előtt került sor a Szer Üzenete-díjak átadására. A monostor ásatása során fellelt íjas ezüst pecsétgyűrű másolatát olyan keresztény, magyar embereknek ítélik oda, akik közösségteremtő munkájukkal, példamutató életükkel terjesztik Szer üzenetét. Idén Mádl Dalma jószolgálati nagykövetnek adták át az elismerést, valamint posztumusz díjban részesítették Karácsony Sándor pedagógus-írót, akinek unokája, dédunokája és keresztfia vett részt az ünnepségen. Karácsony Sándor laudációját Levente Péter színész, tanár, önképző társaslény küldte el a szervezőknek. Dalma asszony így nyilatkozott a díj átvétele után: "Nem is álmodtam, hogy én fogom kapni. Nagyon nagy megtiszteltetés, meghatódtam kellőképpen, és igyekszem a munkámat tovább csinálni".

A nap további részében Fábián Tamás, az Etiópiában tragikus körülmények között elhunyt magyar geográfus fotóiból nyílt kiállítást tekinthették meg a látogatók. A gyerekeket aszfaltrajzverseny és interaktív mese várta, volt terelési bemutató, korabeli tanóra és népi játszóház a skanzenben, nomád életmód bemutató a Nomád Parkban. Délután a számos gyönyörű fogat és lovas kocsi a vendégek rendelkezésére állt, bármelyikre felülhettek és tehettek egy kört az Emlékparkban.

Kapcsolódó dokumentumok

Szobori_2013_ilyenvolt0_0.pdf szobori_2013_ilyenvolt1_0.pdf

Kapcsolódó linkek

Mádl Dalma kapta idén a Szer Üzenete Díjat (mno)
Szer Üzenete Díj 2014

Balczó András kapta az idei Szer Üzenete-díjat

Az ópusztaszeri Emlékpark szervezésében került megrendezésre a Szobori Búcsú vasárnap, 2014. szeptember 7-én. Kiemelt Nemzeti Emlékhelyünkön a régmúltra visszanyúló dél-alföldi, vallásos összejövetelek, a Szobori Búcsúk hangulatát idézték az ünneppel. A környéken élők díszes fogatokon, kordékon, lovas kocsikon érkeztek. Délelőtt, a püspöki szentmise után, a monostor romjai között került átadásra az idei Szer Üzenete-díj, majd a lovas kocsisok szépségversenyével folytatódott az ingyenes, családoknak szóló programpaletta a Parkban. Az immáron 117 évvel ezelőtt indult búcsúhoz hűen, a környékbeli családosok fogatokon, kordékon érkeztek az Emlékparkba vasárnap délelőtt. A honszerző Árpád vezérünknek, és Máriának ajánlott szentmisén Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke kitért a honlelkület fontosságára, a mai korban oly fontos keresztény lelkiség mindennapokban való használatára, a spirituális gondolkodásra fontosságára és értékorientációra. Az egyházvezető nem felejtette el felhívni a jelenlévő hívők figyelmét a szeptember 8-i ünnepre, Kisboldogasszony Napjára. A monostor romjai között megtartott istentisztelet után a Szer Üzenete-díj került átadásra, amelyet az alapítók Balczó András olimpikonnak adományoztak idén. Az alapítók évről-évre olyan magyar embert tüntetnek ki, aki életével, munkájával a Szer üzenetét, vagyis a hitet, a megmaradást, a hűséget és a hazaszeretetet közvetíti embertársaink felé. A laudációt Levente Péter korábbi díjazott, önképző társaslény tartotta az összejövetelen. A többszörös olimpiai bajnoknak, a nemzet sportolójának, a 74 éves Balczó Andrásnak nemzetmegtartó tevékenységét, keresztény hitéletét emelte ki méltatásában: „69-es teljesítménye nyűgözött le először, s azóta is fivéremként tekintek rá. Született egyénisége mentes a demoralizáló személyeskedéstől, folyamatosan érlelődő személyisége kerüli a korrekt személytelenség álcáját. Élő példája az érett felnőttségre törekvésnek; a személyességnek, a megszentelt jelenlétnek, vagyis ha bárhol vállal szolgálatot, ott száz százalékig van jelen. A személyesség lényege, hogy nem ott vagyok ötven százalékban, ahonnan érkeztem, és nem ott vagyok ötven százalékban, ahová innen igyekszem. A hétköznapokon is ünnepet teremtő „Balczóbandi” is így őrzi természetességét, ettől hiteles a jelenléte.” A rendezvényen vendégként a 2013-ban díjjal kitűntetett Mádl Dalma jószolgálati nagykövet is részt vett, ezzel is erősítve az ünnep jelentőségét.

A hagyományos fogatszépségverseny győzteseinek az okleveleket és az ajándékokat az idei Szer Üzenete-díjazott Balczó András, Levente Péter és Kertész Péter, az Emlékpark igazgatója adta át. Első helyezésben Kiss Antal, másodikban Lengyel Ferenc, harmadikban Csányi Imre részesült. A közönségdíjat Losonczi Antal és családja vehette át.

Kapcsolódó dokumentumok

Balczo_andras_kapta_az_idei_szer_uzenete-dijat_0_0.pdf
Szer Üzenete Díj 2015
Szer Üzenete Díj 2016
Szer Üzenete Díj 2017